f e n y o f a k . b l o g . h u

Fenyőfa közvetlenül a termelőtől!

Karácsonyi hangulat októberben? Igen!

2018. október 19. - Deme Marcell

A multik nem bízzák a véletlenre: már megérkeztek a karácsonyi kiegészítők, csokik - és ami a leginkább megdöbbentő - a kis cukorsüveg fenyők is a boltok polcaira... Nem korai ez még egy kicsit? Hiszen még csak október van, O Tannenbaum...! :)

Bálint gazda - Milyen karácsonyfát válasszunk?

December elején indul a karácsonyfa-szezon, egészen szentestéig válogathatunk a szebbnél szebb fenyők közül. A fa méretének csak pénztárcánk (és nappalink belmagassága) szab határt. A döntésnél nyugodtan legyünk rasszisták: egyáltalán nem mindegy, milyen fenyőfajt viszünk haza.

Karácsonyfa

Melyik legyen?

Az egyik faj illatos, de hullanak a tűi, a másik tartósabb, de kevésbé természetes látványt nyújt stb. Ez a kis összefoglaló azoknak szól, akiknek nincs határozott elképzelésük a megvásárlandó fajt illetően, illetve nem szeretnének a fenyőfaárus szakértelmére hagyatkozni. Ha pedig konténeres vagy földlabdás fácskát vásárolunk, nem mindegy, hogy kiültetés után mire számíthatunk.

Csak frisset!

A kivágott fenyőfák frissességét még vásárlás előtt célszerű megállapítanunk. Állítsuk fel a fácskát, és tönkjével üssük a talajhoz. Ha hulló tűleveleket látunk, akkor válasszunk másik fát (vagy kérjünk árengedményt). Hajlítsuk meg a fenyő egyik tűjét: ha gyorsan kirúgja magát, akkor friss, ha görbe marad, akkor már kiszáradóban van a fa.

Kerti karácsonyfa - földlabdás helyett

Aki Karácsony alkalmából megkönyörülne egy fenyőfán, az a kertben levő, tűlevelű, örökzöld fák közül is választhat egy alkalmasat és azt feldíszítheti karácsonyfának. A kivilágított, kerti karácsonyfáknak pedig nemcsak a kert gazdája, hanem a járókelők is örülni fognak. És remélem, hogy nem lesz olyan kertészkedő társunk, aki azért kénytelen szomorkodni, mert a szép fenyőfáját az éj sötétjében, gonosz kezek megcsonkították, hogy a másik utcában egy ünnepre készülő embertársuknak kínálják megvételre!

Ha élő, földlabdás fát választunk , akkor tisztában kell lennünk a ténnyel, hogy szerzeményünknek nem sok esélye van a karácsony túlélésére. Ugyanis a hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-változás nagyon megviseli a fenyőket. Növelhetjük a túlélési esélyt azzal, ha csak az ünnep pár napjára visszük a fát a lakásba, és egyébként a védett teraszon, vagy a kert talajába ásva tároljuk jövő karácsonyig.

Rövid tűlevelek

Közönséges luc - Picea abies

30-40 méter magas, koronája hengeresen kúpos. 1-2,5 cm hosszú levelei négyélűek, megszáradva lepotyognak. Páraigényes, az üde talajokat kedveli.

A "legolcsóbb" mind közül: a vágott méterét 1000 forintért, a földlabdásat 3000 forintért adják.

Közönséges luc
Forrás: Wikipédia

Városba nem való, mert gyakran megtámadja a lucgubacstetű. A leggyakoribb karácsonyfának való. Száraz levegőjű lakásban érdemes vizzel töltött karácsonyfatalpba állítani, különben hamar lehullanak a tűlevelei.

Ezüstfenyő - Picea pungens

Keskeny, kúpos koronájú, 20-30 méter magas fa. Szürkészöld, 2-3 cm hosszú levelei szintén négyélűek és megszáradva lehullanak. Karácsonyfaként tovább bírja, mint a lucfenyő, viszont jóval drágább, métere átlagosan 4000 Ft, a földlabdásakért 5000 Ft-ot kérnek.

EzüstfenyőForrás: Wikipédia

A közönséges luchoz képest jobban viseli a páraszegény környezetet és a városi levegőt.

Nordmann jegenyefenyő - Abies nordmanniana

Tömött, kúpos koronájú fa, 20-30 méter magas is lehet. A lapos, gyümölcsös illatú, 2-3 cm hosszú levelek a hajtás felső részén félkörben állnak, rászáradnak az ágakra, nem hullanak le.

Nordmann jegenyefenyő
Forrás: Wikipédia

A fonákon 2 viaszcsík látható, ez az egyik legfontosabb ismertetőjel. Igényes faj, fiatalon fagyérzékeny lehet.

Szép koronája, fényes levelei és tűleveleinek megtartása miatt az egyik legdivatosabb karácsonyfa, ennek viszont el is kérik az árát: métere akár általában 5000 Ft, de a szebb vágott példányoké és gyökeresen a 6000-7000 Ft-ot is elérheti.

Duglászfenyő - Pseudotsuga menziesii

Hazájában 100 méter magasra is megnőhet, nálunk csupán 20-40 méter magas.

Duglászfenyő
Forrás: Wikipédia

A lucfenyőhöz hasonló, de tűi sokkal hosszabbak és lágyabbak, megdörzsölve narancsillatúak, megszáradva sem hullanak le. A tűket letépve sebhelyek maradnak az ágakon. Közepesen igényes faj, kissé mészérzékeny. Faárusoknál ritkán találkozhatunk ezzel a fajtával.

Hosszú tűlevelek

Simafenyő - Pinus strobus

25-40 méter magas, kúpos koronájú fa. 5-15cm hosszú tűlevelei ötösével állnak, vékonyak, puhák, selymesek.

Simafenyő
Forrás: Wikipédia

Kérge sima. Páraigényes, mészre érzékeny. Kedvezőtlen körülmények között gyakran megtámadja a gyapjastetű.

Erdei fenyő - Pinus sylvestris

20-30 méter magasra is megnőhet. Fiatalon a koronája kúpos, később szabálytalanná válik.

Erdei fenyő
Forrás: Wikipédia

Törzse sárgás-vöröses. 3-7 cm-es tűlevelei kettesével állnak, kékes vagy szürkészöld színűek, közepesen merevek. A rügyek nem gyantásak. A talaj és a klíma iránt közepesen igényes.

Fekete fenyő - Pinus nigra

Az előző faj közeli rokona, az egyik legtűrőképesebb fenyőnk: szélsőséges környezeti feltételek közt is elvegetál. Ennek "köszönhető" agresszív terjeszkedése olyan területeken is (főleg homokra telepítették), ahol tájidegen elemként kiszorítja az ottani életközösséget. Tobozát (nagy rózsatoboz) koszorúkötéshez használják.

Fekete fenyő
Forrás: Wikipédia

Illatos, a szobai klímát is jól bírja, de tűlevelei kiszáradva különösen szúrnak. Aki Húsvétig folyamatosan ünnepelni szeretne, ilyen fajtát válasszon.

Forrás: Bálint gazda

Mióta állítunk karácsonyfát, és miért pont fenyőt?

Feljegyzések utalnak arra, hogy már a rómaiak is dekorálták házaikat örökzöld fák ágaival a téli napforduló után. A reneszánsz időkig azonban nincs megbízható adat arra, hogy az örökzöld fák felállítása összekapcsolódott volna a karácsonnyal. Az első erre utaló történelmi feljegyzések 1510-ből származnak Lettországból és 1521-ből Strassburgból. Az elterjedt történet, miszerint a karácsonyfa-állítást Luther Márton honosította meg, valószínűleg csak kedves legenda.

A mérsékelt égövön az örökzöld növények, amelyek télen is megőrzik leveleiket és zöld színüket, már régóta az élet és a túlélés szimbólumai voltak. Logikusnak tűnik, hogy Krisztus születését és feltámadását is kapcsolatba hozzák velük.

Kezdetben tiltott szokásnak számított

Ennek ellenére a korai keresztények – pogány eredete miatt – kikeltek azon szokás ellen, hogy a keresztény hitre áttért emberek örökzöldeket, például babérfát állítsanak a házuk elé, vagy ilyen ágakkal díszítsék az otthonukat.

Tertullianusz (kb. 160-220) ókori teológus a második században kemény szavakkal bélyegezte meg azokat, akik keresztény létükre téli fesztiválokat tartottak vagy örökzöldekkel dekorálták házukat a császár tiszteletére.Szerinte ezek az emberek már most örök kárhozatra és a pokol tüzére vannak ítélve.

A középkor elejére azonban egyre inkább elterjedt az a legenda, hogy Krisztus születésekor a halott télben a fák az egész világon csodás módon lerázták magukról a jeget és a havat, és új zöld hajtásokat hoztak. Ekkortájt a német és a szláv népeknek prédikáló hittérítők is kezdtek megbocsátóbbak lenni a az örökzöldek állításának gyakorlatával kapcsolatban.

Úgy gondolták, nem elég csak az embereket megtéríteni, hanem a szimbólumaikat, kultúrájukat és a szokásaikat is az új vallás szolgálatába kell állítani.Így lett lassan a pogány isteneknek állított fenyő- és más örökzöld fákból keresztény szimbólum.

Az első igazi karácsonyfák

A karácsony és az örökzöld fák állításának összekapcsolódására az első történelmi feljegyzések Lettországból és Strassburgból származnak 1510-ből, illetve 1521-ből.Bár elterjedt legenda, hogy a karácsonyfa-állítást a protestáns reformáció atyja, Luther Márton (1483-1546) honosította meg, erre nem sok történelmi bizonyíték található.

Karácsonyfa Elzászban a 19. században / FORRÁS: AFP

 

Más források szerint már 1494-ben „karácsonyi májusfát" állítottak egy német házban, azaz fenyőágakat vittek a lakásba. Erről Sebastian Brandt „Narrenschiff" (Bolondhajó) című, Baselben kiadott művében is ír. (A Bolondhajót 1494-ben adták ki, s néhány képét Albrecht Dürer készítette.) 1535-ben pedig Strassburgban (a mai Elzászban, amely immár Franciaországhoz tartozik), kisebb tiszafákat és magyalokat árultak, amelyeket akkor még gyertyák nélkül helyeztek el a helyiségekben.

A karácsonyfák német területeken való elterjedésének a lutheri reformáció adott lendületet, sokáig a protestánsokhoz kötődött inkább ez a szokás.A díszítés 1605-ben tovább „fejlődött" – ekkor jelentek meg az almák az egyik strassburgi karácsonyfán. De ezt a fát még mindig nem ékesítették gyertyák. Az első gyertyás fáról 1611-ből, Sziléziából származik adat. Ezt a fenyőfát Dorothea Sybille von Schlesien hercegnő kastélyában állították fel.

Karácsonyfa Magyarországon

Magyarországon is a német származásúak honosították meg a karácsonyfákat.Az első hazai óvoda megalapítóját, Brunszvik Terézt sokan az első magyarországi karácsonyfákkal is összefüggésbe hozzák: éppen az óvodában állította fel a fákat 1828-ban.

Podmaniczky Frigyes báró édesanyja, Noszticz-Jäckendorf Elza grófnő, egy szászországi miniszter lánya is e tájról jött hozzánk, s az elsők között, szintén 1828-ban állított karácsonyfát itthon. (Más források az 1825-ös évszámot hangsúlyozzák, mind Brunszvik, mind pedig Podmaniczkyék kapcsán, olvasható a National Geographic magazin egy régebbi cikkében.)

Modern karácsonyfa a Bazilika előtt (2015)FORRÁS: AFP/ATTILA KISBENEDEK

 

A szászországi Zittauban 1737-ben azt jegyezték fel, hogy annyi feldíszített, gyertyás karácsonyfát állítanak, ahány megajándékozott személy van a családban. Az ajándékokat a karácsonyfák alá helyezték. Ezt a szászországi hagyományt bizonyítja száz évvel később a magyar Podmaniczky báró visszaemlékezése gyerekkorára is, hiszen édesanyja éppen erről a németországi vidékről származott:

"Hat órakor háromszoros csengés hirdette a mi karácsonyfáink megérkeztét. Ekkor megnyílt atyánk nappali terme, s mi gyermekek - öten voltunk - egy, a szoba közepén elhelyezett nagy asztalon mindegyikünk külön megtalálta a karácsonyfáját s az a körül csoportosított különféle ajándékokat..."

Forrás: Origo

Karácsonyfa KISOKOS: 5 tipp, hogy a fa hetekig kitartson

Ha erre a néhány tanácsra odafigyelünk, és betartjuk őket, biztosan sokáig élvezhetjük karácsonyfánk szépségét a lakásban, és kevesebbet is kell majd takarítanunk a lehulló tűlevelek után.

1. Karácsonyfa vásárláskor az egyik legfontosabb a megfelelő fa kiválasztása. Soha ne vegyünk olyan fenyőt, amelyen már vannak sárga levelek, és ne vásároljuk meg azt a fát sem, amelyik penészes szagot áraszt, ráncos a kérge, vagy kókadtnak tűnik.

 

2. Vásárlás után, és még díszítés előtt érdemes vízbe helyezni a fát, hogy elegendő nedvességhez jusson. Mindig olyan fenyőtartót használjunk, amelyikben víztartó edény is van, így ha a fa már a lakásban van, akkor is tudjuk locsolni, így ezzel is növelhetjük élettartamát. Minden nap ellenőrizzük a vízszintet, és a levágott fatörzs vége mindig érjen a vízbe, ha ugyanis nem éri víz, akkor a vágási felületen egy vékony gyantaréteg képződik majd, amely megakadályozhatja, hogy a fa felszívja a nedvességet. Egy átlagos fa akár 4 liter vizet is képes felszívni.

3. Tartsuk a fát minél távolabb a radiátortól és egyéb hőforrásoktól, így szintén lassíthatjuk a kiszáradását.

Spriccelhetjük a fát vízzel, hogy több nedvességet kapjon, de ezt csak akkor tegyük, ha nem használunk elektromos égőket. 

4. Amíg eljön a karácsony a fát mindig hűvös és száraz helyen, széltől és naptól védve tároljuk. 

5. Előnyösebb, ha kisebb fényerejű izzót választunk, mivel az izzók által okozott magasabb hőmérséklet megszakíthatja a fenyő téli nyugalmi időszakát.

Forrás: www.agrarszektor.hu/kiskertblogger

Már kapható a karácsonyfa ízesítésű chips...

...Izlandon.

Ugyan még csak október van, de a karácsony már lassan beköltözik a boltokba, és ennek megfelelően egyre több cég kíván beszállni az év végi ünnepi üzletbe. Az Iceland szupermarket pedig úgy döntött, egy igazán egyedi termékkel gazdagítja az ünnepet.Az izlandiak körében igen népszerű Iceland szupermarket dobta piacra a karácsonyfa ízű rágcsálnivalót. A fagyasztott élelmiszerekre specializálódott brit cég ezzel az újdonságával a kézzel készült termékeit vezeti be.

41606836_320288982112981_4451944963406711584_n.jpg

Az üzlet polcain „The Luxury Christmas Tree Flavour Salted crisp", vagyis a luxus karácsonyfa ízű sózott chips 180 grammos kiszerelésben kapható, és egy fontba kerül (371 forint).

Az Iceland vezető szakácsa, Neil Nugent elmondta, hogy „a szigeten mindig is arra törekedtek, hogy új és izgalmas élelmiszereket fejlesszenek, és a rágcsálnivalóval egy teljesen új kombinációt fejlesztette ki". A chips elkészítéséhez fenyőlevelekből kisajtolt olajat használtak fel.

De nemcsak Izlandon találhatóak szokatlan ízek: nemrég az Origo is beszámolt arról, hogy Ázsiában igen népszerű, és tápláló, ám rettenetes szagú durián gyümölcsből készített chipset a Lay's, de a gyümölcs kedvelői szerint csalódást keltő a végeredmény.

Forrás: Origo

Karácsonyfa választás

A karácsonyfa általános minőségi követelményeit szabványban is rögzítették. Eszerint nem engedhető meg a nyilvánvaló hibának számító törött törzs, csúnya, görbe növés és más szembeötlő torzulás, a féloldalasság, valamint a száradásra és betegségre utaló tűbarnulás, de a tűlevelek rendellenes hullása sem. A kellő tűlomb sűrűség az ágörvökből is adódik, ezekből egy átlagos fán legalább 3-4-nek kell lenni. A szép formájú fának minden ágörvén legalább három - közel azonos méretű - ág van. A legfelső, ún. vezérhajtás vagy sudár, látványosan kiemelkedik. Ennek hossza érje el a hozzá hajlított legközelebbi, vagyis legfelső ágörv ágainak hosszúságát.

Lucfenyő

A legelterjedtebb karácsonyfa ma is a közönséges lucfenyő (1), még ha nő is azok száma, akik a tartósabb, hosszabban díszlő fenyőféléket keresik. Töretlen népszerűsége érthető, hiszen kecses koronája, örökzöld tűlombozata valóban szép. Szabályos elrendezésű ágai ágörvekben helyezkednek el a csaknem mindig tökéletesen egyenes, hengeres és többé-kevésbé szintén tűlevelekkel borított sudaras törzsön. A másod- és harmadrendű oldalágak jellegzetes állásaiból adódnak az egymástól jól megkülönböztethető elágazási típusok. A lemezes (lapos) lucfenyő ágai egy síkban állnak, nem lógnak lefelé. Fésűs elágazódás esetén (2) lazák, csüngenek a másodrendű ágak. Az átmenet köztük a kefés típus.
Szaporításuk ültetvényekben, magvetéssel kezdődik. Több év alatt érik el a karácsonyfához megfelelő vágásméretet. Fiatal korban évenként mindössze fél métert növekszenek. A vízhiány miatt szomszédos ágemeletei túlságosan közel kerülhetnek egymáshoz. Kettő-négyévenként végbemenő tűváltása sovány talajon, száraz körülmények között gyakoribbá válik. Ilyenkor a lombozat ritka lesz. Ágait elcsúnyíthatják azok a sajátos, tobozszerű megvastagodások is, amelyet a rossz termőhely következtében megjelenő fenyőgubacstetű idéz elő. Karácsonyfaként nagy hátránya, hogy tűlevelei megszáradva lehullnak. Jól fűtött lakásban ez már egy hét alatt, távfűtéses helyiségben pedig gyakran már egy-két nap alatt bekövetkezik.

Ezüstfenyő

Az ezüstfenyő - másképpen szúrós vagy kolorádói lucfenyő (3) - a közönséges zöld luc rokona. Látványos ezüstös szürke lombszínét annak köszönheti, hogy tűleveleit vastag viaszréteg borítja, ami a párologtatását, vízvesztését mérsékli, ami késlelteti a tűhullás megindulását. Tűlevelei általában kifejezetten szúrósak.

A valódi ezüstfenyők (4) különösen szép ezüstös vagy kékesen hamvas színűek, körülményesen, oltással szaporíthatók, emiatt viszont alakjuk szabálytalanabb, mint a magvetésből nevelkedett változatoké. Az ezüstfenyők mind nagyon szép karácsonyfák, de csak a gyökeres példányaik igazán tartósak.

Jegenyefenyő

Ugyancsak alkalmas karácsonyfának a luchoz hasonló örvös ágelrendeződésű jegenyefenyő (5). Alakjuk szép, karcsú, koronájuk is mutatós, tömött. Tűik megszáradva sem hullnak le, inkább szinte ráaszalódnak az ágakra, de közben többé-kevésbé megőrzik zöld színüket. Viszont meglehetősen drágák, mert magjuk beszerzése nehéz és nevelésük is körülményes. Csemetekorukban különösen érzékenyek, a nyári melegtől és a téli fagytól egyaránt károsodhatnak. Tévesen a jegenyefenyőt is szokták ezüstfenyőként árusítani. Ennek csak annyi alapja van, hogy a légzőnyílások sávjában végighúzódó fehér viaszcsíktól szinte ezüstös a tűlevelek alja.

A közönséges jegenyefenyő különösen igényes és kényes. Lombozata a lucfenyőnél ritkásabb, ezt a hatást laza szerkezet és vékony ágai is fokozzák. Tűlevelei két sorban helyezkednek el az ágakon, ezért néha fésüsfenyőnek is nevezik.

Normann fenyő

A normann fenyőként is emlegetett kaukázusi jegenyefenyő tömött ágrendszere és sötétzöld tűlombszíne miatt ugyancsak nagyon mutatós. Ez az árában is megmutatkozik. Alul ezüstös tűlevelei az alsó ágakon ívesen előrehajlók, fentebb pedig a hajtások felső oldalára hajlók, két oldalról egymásba fonódók.

Duglaszfenyő

A duglaszfenyőket (6) szintén felhasználják karácsonyfaként. Ezek is örvös ágrendszerűek, hosszú, lapos tűik puha tapintásúak, és megdörzsölve kifejezetten narancsillatúak. Leveleik megszáradásuk után sem hullnak le. Viszonylag ritkán kaphatók.

Az amerikai zöld duglasz gyors növekedésű, de meglehetősen igényes, pl. a későtavaszi fagyokra. Hosszú, lapos tűlevelei sötétzöld színűek. A kék duglasz lassúbb és tömöttebb növekedésű, és viszonylag igénytelenebb. Tűlevelei a viaszbevonattól szürkén hamvasak.

Pinus

A hosszútűs Pinus fenyők alkalmazása karácsonyfaként újabb keletű szokás. Bár kevésbé formásak, és megjelenésük eltér a klasszikus karácsonyfától, viszont olcsók, és a legszárazabb szobai körülmények között sem peregnek le tűik. E tulajdonságukat bőséges gyantatartalmuknak köszönhetik, viszont ugyanezért olykor még a lakásban is csöpögtetik a gyantát.
Közülük leggyakoribb a feketefenyő (7), melynek ágai kifejezetten szürkésbarnák. Termetes méretük miatt néha már alig férnek a lakásba. Tűik akár 18 cm-esek is lehetnek, felfelé simítva kissé érdes tapintásúak, mindkét oldalukon sötétzöld színűek. Az erdeifenyő (8), ami hazánkban is őshonos, ritkábban kapható karácsonyfaként. Ennek tűlevelei - melyek 3-7 cm hosszúak - idővel hullani kezdenek. Színük mindkét oldalon kékes, vagy szürkészöld.

A karácsonyfa tartósságának előfeltétele, hogy ne vágják ki túlságosan hamar, és az eladásig megfelelően tárolják. A kertes házban lakók a megvásárolt karácsonyfát a beállításig bokrok között elfektetve, lombbal letakarva tartsák. Ha erre nincs mód, a lakás leghidegebb helyiségében tároljuk, akár egy vödör vízbe beállítva. Szokás a fát az erkélyre kirakni, vagy egyszerűen kilógatni az ablakon. Mivel a téli napsütés és a szél is szárít, ajánlatos az összekötözött karácsonyfát nedves papírral vagy ronggyal burkolni, és ezt még fóliába vagy szemetes zsákba becsomagolni. A fólia a kiszáradástól, a rongy pedig a befülledéstől véd.

Forrás: Ezermester Magazin