f e n y o f a k . b l o g . h u

Fenyőfa közvetlenül a termelőtől!

Honnan jön, hova megy a karácsonyfa?

2018. november 12. - Deme Marcell

Karácsonykor szinte a fa köré szerveződik minden, és ahogy lassan díszes ruhát ölt, s ágait a csomagok fölé borítja, végül mindenkit eltölt az ünnepi hangulat. De honnan is jönnek ezek a fák, és mi lesz velük, ha lejárt a szolgálati idejük?

Először is jó, ha emlékeztetjük magunkat, hogy a karácsonyfa állításának szokása valójában a XX. században terjedt el, s Magyarországon sok helyen csak 1945 után jelent meg - főleg a vidéki területeken. Sokszor emlegetik, hogy az első magyar fenyőfát Brunszvik Teréz, az első óvoda megalapítója állította 1828-ban, de példáját kezdetben csak a jómódú családok követték, és körükben sem terjedt robbanásszerűen. Mint ahogy azt már láthattuk, nálunk elsősorban a karácsonyi asztal volt az ünnep fő vezérmotívuma. Mindezt azért mondjuk el, mert a fenyőállítást egyre több kritika éri manapság a fenntarthatóság szempontjából, s az ilyenkor jellemző tömeges fenyőirtás ellen az egyik fő érv éppen az, hogy ez a viszonylag újkeletű szokás akár el is hagyható, vagy egyéb kreatív és egyben kímélőbb megoldásokkal helyettesíthető.

Forrás: [origo]

Nagyipar

A karácsonyfa tekintetében két alapvetően kifogásolható terület jelenik meg: az egyik a tömeges kitermelés, amely évente több millió fa életét követeli. Ez valóban így is van, ám szögezzük le, hogy ezek a fák nem az erdős területeket csökkentik, hanem kifejezetten karácsonyfának szánt ültetvényekről származnak. Szabadon nem is élhetnének, mert a legtöbb esetben nem őshonos növényekkel állunk szemben, így kizárt, hogy egy kirándulás alkalmával például egy normann fenyőkkel borított erdő közepén találjuk magunkat. A telepített fasorok Zala, Vas és Somogy megyében koncentrálódnak, ezek azok a területek, ahonnan az egész ország számára biztosítják az ünnepi fákat. A kínálat mára a lehető legszélesebbé vált, a hagyományos luctól kezdve a tartós fekete fenyőn át a luxusnak számító ezüst-, duglász- és normann fenyőig minden megtalálható ezeken az ültetvényeken. A kitermelés általában novemberben kezdődik, és először azokat a fákat vágják ki, amelyeket külföldre, például Olaszországba vagy Spanyolországba szállítanak.

Forrás: [origo]

Ha az itthon gazdát cserélő és az exportra szánt fák mennyiségén gondolkozunk, bizonyára sokakban felsejlik a kép letarolt hegyoldalakról, szomorú, kietlen tisztásokról, ám a valóságban a kitermelés utáni látvány a legkevésbé sem ilyen megrázó. A telepített sorokból tudatosan válogatva vágják ki az arra alkalmas példányokat, amelyeknek mérete és formája is piacképes. Ennek eredményeképpen kissé foghíjas, ám a legkevésbé sem letarolt ültetvények látványa fogadott bennünket a felkeresett zalai településeken. Surdra és Miklósfára látogatva egyébként az ember úgy érezheti magát, mint egy-egy bortermelő vidéken, csak éppenséggel itt nem "kimért bor eladó", hanem "ezüstfenyő eladó" táblákba botlunk minden második kapualjban. A karácsonyfa-kitermelés országos szinten több ezer hektáron folyik, többnyire családi gazdaságokban. Bár az elmúlt években a fővárosi fenyőlelőhelyeken az árak egyre emelkednek, a régi méteres vásárlások helyett manapság többnyire darabáron vásárolhatunk ünnepi fát, jó, ha tudjuk, a nagykereskedők a termelőktől az elmúlt tíz évben szinte változatlan áron szerzik be a fenyőket.

Feldolgozás

Az ünnepi időszak végét kétségkívül a fabontás jelzi, mikor lépten-nyomon lekopaszodott, üres szaloncukorpapírokkal integető halott fenyőkbe botlunk az utcákat járva, és ez a második problémás pont. Mi lesz a sok millió elárvult, elhalt örökzölddel? A fák egy jelentős része sajnos valóban egyszerűen a szeméttelepen végzi, de egyre nagyobb mennyiségben kerülnek komposztáló üzemekbe is, többek között Győrbe, ahol fenyőforgácsot készítenek belőlük - ezzel később például a parkok virágágyásaiban találkozhatunk. Sokan emlegetik, hogy a fenyők magas gyantatartamuknak és speciális, baktériumölő tűleveleiknek köszönhetően nehezen komposztálhatóak, ami igaz ugyan, de ettől a folyamat csak lassabbá, nem lehetetlenné válik. Természetesen ha van házi komposztálónk, ezt saját szemünkkel is végigkövethetjük, a funkcióját vesztett karácsonyfát felaprítva bátran bedobhatjuk a komposztáló tartályba. A keletkezett fahulladék másik házi felhasználási módja a tüzelés, biztosak lehetünk benne, hogy kandallóval vagy cserépkályhával rendelkező ismerőseink örömmel fogadják majd be a lecsupaszított fát.

Forrás: [origo]

Forrás: Origo

A bejegyzés trackback címe:

https://fenyofak.blog.hu/api/trackback/id/tr4514369145

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.